Az Egyiptom iránti érdeklődés már az ókorban is óriási volt. Görögök és más népek fiai Egyiptomba jártak tanulni az akkori Per-anh, élet házának nevezett egyetemekre. Hérodotoszt, a történetírás atyját még ebben az utolsó, hanyatló időszakban is ámulatba ejtették a piramisok és a templomok, a halálhoz kötődő rítusok, de még a hétköznapi ember erkölcse is.

A reneszánsz újra felfedezte Egyiptomot a Nyugat számára, és romjainak, szimbólumainak látványa máig kíváncsiságot és vonzalmat ébreszt. Elkápráztatnak a különleges építményei, az alkotásaiból sugárzó szépség és a rejtély, hogy miként tudott újra és újra feltámadni a zűrzavaros átmeneti korokból. Mélyebben belemerülve történelmükbe felfedezzük, hogy mindenekelőtt az igazság és az igazságosság kérdése érdekelte őket, valamint a lélek földi és túlvilági sorsa. Tudós papok kutatták az ember és a világegyetem kapcsolatát, a természeti törvények megjelenését a társadalomban, az emberhez illő életritmust, amelyet a ciklikusan ismétlődő időben találtak meg, szemben a ma uralkodó lineáris szemlélettel... - mindezekből különleges szokásrendszer és életritmus alakult ki a Nílus völgyében. És rádöbbenhetünk arra, hogy olyan természetközeli civilizációval van dolgunk, amely a mai világunk gondjaira alternatív megoldásokat kínál, és amelynek világnézete a szellemi értékeket részesítette előnyben. Talán éppen ez az, amiért érdemes elgondolkodni egyiptomi örökségünkön, miközben saját válaszainkat keressük az örök emberi kérdésekre.

Ízelítő a több, mint 20 poszterből álló kiállítás témáiból:

• Egyiptom rejtélyes nyelve: a szimbólumok
• Szenet, az átkelés játéka
• Kilépés a fényre - halotti kultusz Egyiptomban
• Művészeti kánon a festészetben és a szobrászatban
• A piramisok
• Denderai zodiákus
• Ozirisz és Ízisz

A kiállítást november 10-én 17 órakor nyitjuk meg, melyet előadás és filmvetítés követ.

A kiállítás megtekinthető november 10. és 23. között, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt:
Hétfő: 10-19 óráig
K-P: 9-19 óráig
Sz: 9-14 óráig