TMDK felkészítő képzések tavaszi félévben

Tudod, hogy kell elkezdeni egy tudományos kutatást? 


Kíváncsi vagy rá, hogy milyen folyóiratok és adatbázisok érhetőek el az Egyetemi Könyvtárban? Hallottál már az absztraktról? Mit jelent pontosan a retorika és az miért jó nekem? 


A TMDK felkészítő képzéseken minden kérdésre választ kaphatsz. A programok nem csak a diákköri munkára való felkészülést segítik, hasznosak lehetnek beadandók, évfolyamdolgozatok, vagy akár diplomadolgozatok megírásában is.


A képzésekre szerda délutánonként kerül sor 17:00-tól. 

 

  Képzési napok tartalma: 

Időpont Téma Helyszín Előadó
február 28. Témaválasztás, kutatásmódszertan IS 101/5 Dr. Kuti Rajmund egyetemi docens, GIVK
március 7. Könyvtári adatbázisok Egyetemi Könyvtár Farkas Renáta ügyvivő-szakértő, EK
március 21. Hivatkozások IS 101/5 Dr. Kegyes-Brassai Orsolya egyetemi docens, ÉÉKK
március 28. Dolgozat tartalmi felépítése IS 101/5 Bedő Anett egyetemi tanársegéd, AHJK
április 4. Dolgozat formázása IS 101/5 Dr. Buruzs Adrienn egyetemi docens, AHJK
április 11. Prezentációs technika IS 101/5 Dr. Farkas Anikó egyetemi docens, MÉK
április 18. Előadás-technika IS 101/5 Dr. Rámháp Szabolcs egyetemi adjunktus,KGK


 REGISZTRÁCIÓ A KÉPZÉSEKRE: ŰRLAP


1. Témaválasztás, kutatásmódszertan: TMDK dolgozatot bármilyen témából lehet írni. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka első és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása. A jól kiválasztott kutatási terület megkönnyíti a kutatás kivitelezését, ezért érdemes hosszabb időt is rászánni a megfelelő téma, és azon belül a kutatási kérdés felkutatására. Fontos, hogy a kutatás elején tisztázzuk, milyen szempontból fogjuk körüljárni az adott kérdést, és mennyire tágan értelmezzük az adott témát, ez alapján tudjuk megahtározni a téma feltárásához használható módszertani eszközöket.
 
2. Adatgyűjtés, könyvtári adatbázisok használata: A hallgatók megismerkedhetnek az önálló információkeresés alapvető lépéseivel, az Egyetemi Könyvtár és más szakkönyvtárak online katalógusaival. Ezt követően szabadon, mindenki által elérhető valamint az egyetem által előfizetett adatbázisokban keresünk információt. Megismerjük többek között az EBSCO-t, a JSTOR-t, a Science Direct-t, a Scopust, a Web of Science-t.
 
3. Hivatkozások rendje: A dolgozathoz felhasznált szakirodalmakat, adatokat és egyéb forrásokat minden esetben fel kell tüntetni. Ez történhet a szövegközben, lábjegyzetben vagy végjegyzetként, illetve eltérő formátumban, ezek különféle változatai kerülnek bemutatásra. 
 
4. Tudományos dolgozat tartalmi felépítése: Az előadás bemutatja, hogy milyen logiakai ív mentén szükséges felépíteni a dolgozatot, és ehhez hogyan épülhetnek egymásra az egyes fejezetek. 

5. A dolgozat formázása: Szövegrészek tördelése és tagolása, bekezdések igazítása, irodalomjegyzék, ábrák és táblázatok megfelelő alkalmazása és helyes számozási rendje a dolgozatban.

6. Prezentációs-technikák bemutatása: Az eredményességhez nem elég egy jó dolgozat, átláthatóan, érthetően, szemléletesen és hatásosan be is kell tudni mutatni azt. 

7. Előadás-technika, beszéd-technika, retorika: A retorika vagy más néven "szónoklattan" a helyes, ill. meggyőző előadás tartás módszerét igyekszik kialakítani. A felkészítés keretében a hallgatók lényegi információt kapnak az előadásra történő felkészülés módszeréről, az előadás megkezdése előtti teendőkről, az előadás tudatos felépítéséről, valamint az előadás során az információ átadásának technikáiról.

 

      

Eseménynaptár